A pszichológia szempontjából mi az elme

Ebben a fejezetben áttekintjük, miként, mennyiféleképpen gondolkodik ez a tudományos lélektan átfogóan a megismerő elme természetéről. A modern tudományos lélektan nagy alakjai közül például Wilhelm WundtA pszichológia szempontjából mi az elme JamesSigmund Freud igyekezett expliciten felvázolni, miként látja a lélek természetét s — különösen fontos részkérdésként — a lelki folyamatoknak az idegrendszeri folyamatokkal való összefüggését.

A pszichológia története

S ezt természetesen olyan módon igyekeztek megvalósítani, hogy az elme természetéről kialakított modelljük és az általuk művelt lélektan fogalmai és magyarázatai lehetőleg koherensen illeszkedjenek egymáshoz.

A modern természettudományos világkép igyekszik minél átfogóbban érvényesíteni a maga szemléletmódját, s ezért a pszichológia esetében is fontosnak véljük, hogy képesek legyünk felvázolni tudományunk művelésének tágabb kontextusát, fogalmi alapjait — összhangban azzal, ahogyan ezt a tudományt műveljük.

Ugyanakkor ez a kérdés — mit is értünk megismerő elmén — nem szorosan vett lélektani kérdés, sokkal inkább a lélektan, a filozófia és — ma már jól látjuk — az idegtudományok határterületére tartozik.

Inkább fogalmakat, fogalomrendszereket igyekszünk majd röviden bemutatni. Előre kell még bocsátanunk, hogy az e fejezetben bemutatott kérdéskör is igen szerteágazó és összetett.

• Hogyan lehet tesztelni a látást
• Látás 20 10 napig
• Ha a látás mínusz 2 75

Filozófusok és pszichológusok mellett a számítástudomány, a biológia, a nyelvészet, a fizika képviselői is fontos érveket fogalmaznak meg a vitákban lásd Pléh, a. A fejezetet elolvasva az olvasó remélhetően sejti majd, miért mozgat meg ennyiféle diszciplínát ez a kérdéskör. S talán nem meglepő módon, közel sincs egyetlen konszenzuális, lezárt kognitív elmemodellünk — a szerteágazó és összetett problémakör nagyon is nyitott.

A fejezetben tehát szükségszerűen csak néhány alapvető kérdés, érv és néhány markáns és fontos álláspont rövid, leegyszerűsített ismertetését kínálhatjuk.

Laikusként persze vélhetjük úgy, hogy az elme vagy a lélek fogalma nem lehet különösképpen összetett és bonyolult, hiszen mindnyájan közvetlenül, mintegy egyes szám első személyben ismerjük. Aki azonban kicsit is járatos a természettudományos gondolkodásmódban, az tudja, még a mentális folyamatoknál vélhetően sokkal egyszerűbb és könnyebben megragadható jelenségek kapcsán is sokféle megközelítés lehetséges, e megközelítések változnak is a tudományos megismerés haladásával, a magyarázatok még a látszólag egyszerű jelenségek kapcsán is igen komplexek lehetnek.

A pszichológia szempontjából mi az elme A pszichológia szempontjából mi az elme. Evolúciós pszichológia A pszichológia szempontjából mi az elme dr Daubner Béla Tanít Ken Wilber elmélete rövidlátás gyógyszeres kezelése Az irodák pszichológiája: mitől érezzük jól magunkat? A bútor megrendelői valószínűleg tudtukon kívül, de figyelembe vettek környezetpszichológiai tényezőket is.

Gondoljunk csak egy, a lelki folyamatoknál minden valószínűséggel összehasonlíthatatlanul egyszerűbb jelenségre, az égésre. Csak a S valójában az a tény, hogy — tegyük fel — mindnyájan ismerjük valamilyen mértékben az elmét egyes szám első személyből, nem megkönnyíti, hanem számos szempontból kifejezetten megnehezíti az elme tudományos megismerését.

Ugyanis közvetlenül csak egyes szám első személyből ismerjük: azaz nem férhetünk ugyanígy hozzá mások elméjéhez. A tudományos módszer szempontjából ez komoly akadály: a tudományban így vagy úgy, de kiemelkedően fontos mozzanat a közös, publikus megfigyelés, így juthatunk konszenzusra a jelenségekről.

Így van okunk azt gondolni, hogy magyarázataink is joggal tarthatnak igényt a konszenzusra, ha kiállják a publikus tesztelés próbáját. Nos, az elme úgy, ahogyan belülről ismerjük, nem tehető a közös megfigyelés tárgyává.

A tudatosság és megismerés viszonyáról szóló fejezetben még visszatérünk erre a kérdésre. Nem meglepő tehát, egyrészt, ha az elme természete és működése a Másrészt így talán az is érthető, ha, részben az előbbi tényből is adódóan, igen sokféle filozófiai és lélektani elmefogalmat dolgoztak ki akár csak az elmúlt évszázadokban is. Ha most leszűkítjük a tárgyalást azokra a felfogásokra, amelyek az emberi elme kapcsán a megismerésre helyezték a hangsúlyt, még mindig sokféle felfogást lelhetünk fel az elmúlt századokban, s mint látni fogjuk, napjainkban is.

A pszichológia szempontjából mi az elme. Miben segíthetünk?

Filozófiai és pszichológiatörténeti előtanulmányaiból mindenki említhetné például René Descartes nevét, aki a gondolkodást tartotta nem is egyszerűen csak a megismerés kitüntetett útjának, de az elme egyetlen és kizárólagos ismérvének is. S szembeállíthatná az ő felfogásával például a skót David Hume elmefilozófiáját, amelyben az észlelés és a képzettársítás az alapvető megismerőfolyamatok — és sorolhatnánk tovább a példákat.

Nem állíthatjuk, hogy önmagában bármelyik fogalmi megközelítés helyes vagy helytelen.

• Főnök és látása
• Látássérülés a családban
• Asztigmatizmus myopia különbségek

A mai tudományos lélektan logikája valójában a nagy német filozófus, Immanuel Kant módszertani javaslatát követi még ha nem is emlegetjük őt ez ügyben túl gyakran. Kant úgy vélte — s ez a felfogása rokon a természettudományok általános módszertanával —, hogy az elme megértéséhez a megfigyelhető jelenségekből, így a viselkedésből kell kiindulni, s a nem megfigyelhető mentális folyamatokra mint feltételezésekre a megfigyelhető jelenségekből kell következtetnünk Brook, Abból tehát, ahogyan ma a lélektanban a kanti receptet alkalmazzuk, egy, a laikus számára igen furcsa felfogás bontakozik ki.

Az elme itt ugyanis nem mint valami közvetlenül adott jelenik meg ahogyan azt a saját tudatosságunk révén megtapasztaljuka pszichológia szempontjából mi az elme mint egy feltételezés-rendszer: azoknak a feltételezéseknek a rendszere, amelyek az összetett, komplex emberi viselkedést magyarázzák.