Japán az olimpia farvizén meghirdette a hidrogénenergia-alapú társadalom jövőképét

Hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet

A G7-et ingyen lehet olvasni, de nem ingyen készül. Támogass minket egyszeri, vagy rendszeres átutalással! Havonta Tovább a támogatáshoz Idén az olimpiák történetében elsőként van hivatalos hidrogénszolgáltatója a játékoknak.

látótér vizsgálat kecskemét

Ez annak fényében meglepő lehet, hogy a hidrogén lakossági piaca nem különösebben jelentős, a nagybani vásárlók döntéseit pedig vélhetően kevéssé befolyásolják az olimpiai reklámok. A jelenség mögött azonban — az olimpia radikális kommercializálásán túl — valós üzleti okok állnak.

Miután a megújuló energiaforrások lehetőségei korlátosak a szigetországban, a japán kormány a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének fontos eszközeként tekint a hidrogénre. A zöldszempontok mellett pedig az is hangsúlyos eleme lett a kormányzati kommunikációnak, hogy a más technológiai területeken lemaradozó Japán ebben a szektorban megfelelő befektetésekkel vezető szereplővé válhatés nemzetközi versenyképességét is javíthatja.

bates módszere a látás helyreállítására

Erre hivatkozva az állam és a vállalati szektor is jelentős összegeket fektet a hidrogénalapú energiarendszerek kifejlesztésébe. Egy tavaly decemberi kormányzati tervezet szerint ig a japán áramigény tíz százalékát hidrogénből kell kielégíteni, de ennél is nagyobb szerepet szánnak a hidrogénenergiának egyes magas kibocsátású ipari tevékenységek, különösen a hajózás és az acéltermelés terén.

Bár ez a tengerentúlon nem zavart nagy vizet, az olimpián is nagy feneket kerítenek a hidrogénenergiának. A játékok résztvevőit a Toyota hidrogén-üzemanyagcellás busza és személyautója szállítja Tokióban és környékén; az építkezéseken hidrogéncellás munkagépeket is használtak; az olimpiai faluban részben hidrogén szolgáltatja az áramot és a melegvizet, és a tervek szerint a játékok után az olimpiai falut egy hidrogénalapú városrésszé alakítják majd; egy, a játékokra átalakított kavaszaki hotel műanyaghulladékból kinyert hidrogénen fut; de még az olimpiai lángot is hidrogén táplálta.

Hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét,

Hogy ez mennyire reális, arról megoszlanak a vélemények. A kevésbé optimisták szerint a jelenlegi technológiai színvonalon messzi álmoknak tűnnek a japán célkitűzések, és néhány kirakatprojekten kívül a kormányzat korábbi tervei is dugába dőltek. Forradalmi lehet, egyszer majd Ahogy korábban részletesen is írt róla a G7a hidrogén mint energiaforrás használata nem új ötlet.

A hidrogén számos potenciális előnnyel jár: rengeteg van belőle a világon, használata teljesen kibocsátásmentes pusztán vízgőz és némi hő keletkezikés az akkumulátorokkal szemben az üzemanyagcellák hosszú távon képesek veszteségmentesen jelentős mennyiségű energiát előállítani. Ugyanakkor a technológiának számos hátulütője is van, amelyekről szintén volt már szó a G7-en. A hidrogén létrehozása is energiát igényel, azaz a hidrogénnel hajtott járművek és gépek tulajdonképpen elektromos árammal mennek, csak nem lítiumionos akkumulátorokat, hanem hidrogént visznek magukkal, és abból egy üzemanyagcellában, helyben nyernek áramot.

A probléma, hogy egy hidrogéncella ma jóval kevesebb energiát tud termelni, mint amennyi a hidrogén, mint üzemanyag létrehozásához kell máskülönben örökmozgó lenne, ami fizikai képtelenség, de a lényeg, hogy a befektetett energiához képest a kinyert energia jóval kisebb. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a technológia hatékonysága 30 százalék alatt van, míg más források inkább százalékot becsülnek. További gond, hogy a tárolás és szállítás sem egyszerű.

Gázként a hidrogén energiasűrűsége rendkívül alacsony, ezért vagy rendkívül magas — jellemzően bar körüli — nyomásra szokták összepréselni, vagy cseppfolyós állapotban kezelik, ám ehhez mínusz fokra kell hűteni. A hidrogén robbanékonysága miatt pedig felhasználása különösen súlyos minőségi és biztonsági követelményeket kíván meg. A problémák ellenére a hidrogénenergia iránti japán kormányzati érdeklődés az es évek olajválságainak időszakára nyúlik vissza, amikor elsősorban a nagy energiaigényű, cserébe belföldi forrásokkal alig rendelkező szigetország energiafüggetlenségének növelése volt a fő szempont.

Ezt a szerepet akkor végül az atomenergia töltötte be, ám a es fukusimai atomerőműbaleset utáni energiaválság után a hidrogén ismét előtérbe került mint potenciális széles körben alkalmazható technológia. Az érdeklődést az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének igénye is növelte, miután Japán számára a megújuló források nem elegendőek a karbonsemlegességhez.

Az ország nagy részét erdős hegyvidék borítja, a maradék pedig döntően lakott terület, a szélkerekek és a naperőművek telepítésére rendelkezésre álló terület erősen korlátozott, és különösen a napenergia hatékonysága változó. Bár az áttörés várat magára, a japán kormány szorgosan invesztálja a pénzt a hidrogénenergiába, a as költségvetésben 70, a esben 85 milliárd jent különítettek el a hidrogénenergiára, egyebek hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet technológiai fejlesztésekre, hidrogéngyártásra, valamint hidrogéncellás járművek vásárlásának támogatására, illetve hidrogénkút-hálózat fenntartására és bővítésére.

Gyermekbetegségek A japán hidrogénambícióknak és azok korlátjainak egyaránt hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet példája az autózás terepe.

A Toyota ben a világon elsőként mutatott be hidrogén-üzemanyagcellás autót Mirai jövő néven, ban a Honda is piacra dobott egy modellt, és tavaly bemutatták a Mirai második generációját is. A japán kormány a hidrogénes autók vásárlását egymillió jennel támogatja, és jelentős összegeket ad a hidrogén-töltőállomás üzemeltetésére is.

Ehhez képest a Toyota Miraiból ma világszerte 11 ezer van hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet, belföldön csupánés a többségük a kormányzati flottához tartozik, magánvevők alig vannak — dacára annak, hogy a japán kormány korábbi terveiben az állt, ig legalább 40 ezer üzemanyagcellás autónak kell futnia az ország útjain.

A Nikkei japán üzleti lap tavalyi riportja szerint Japán egyik legforgalmasabb, Tokió központjában lévő hidrogénkútján naponta 30 autó fordul meg. Máshol a napi vevőkör három autó körül jár. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a Mirai alapmodellje állami támogatással is 6 millió jen 16,5 millió forintezzel szemben a Toyota Prius hibrid 2,6 millióról indul, az elektromos Nissan Leaf 3,3 millióról. Másrészt az aktuális belföldi árakon a Toyota Mirai tankolása kilométerenként közel háromszor annyiba kerül, mint egy elektromos autó feltöltése, a kilométeres hatótáv jen körül jön ki egy jen kb.

A Toyota Mirai első generációjának bontott modellje, ben. Ahogy az is tény, hogy a Leaf feltöltése egy órába telik, a Mirai tankolása három percbe, és míg előbbi maximum kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, utóbbi kilométert tud menni egy tankkal. A problémák és a korábbi tervek alulteljesítése ellenére a kormány továbbra is mer nagyot álmodni: az aktuális cél ig ezer hidrogéncellás autó. Ez meghaladja a jelenlegi japán elektromosautó-flotta méretét is, amely végén ezer volt hibridekből jóval több, 11 millió fut Japán útjain.

Ezzel párhuzamosan ig ezer töltőállomást akarnak átadniés jövőre az olimpia hivatalos hidrogénpartnere, az Eneos elkezdi majd benzinkútjait is felszerelni hidrogéntöltőkkel — egyelőre két helyen.

Az iparban működhet A Toyota nem az egyetlen próbálkozó, bár nagy tülekedés azért nincs. A Honda után nemrég a Hyundai is megjelent egy hidrogéncellás autóval, a Tatának is van hidrogéncellás buszaés a tervek szerint től a BMW üzemanyagcellás X5-öst is piacra dob majd.

Inside with Brett Hawke: Greg Meehan

Korábban a Mercedes-Benz is piacra dobott hidrogéncellás autót, ám a program magas költségei miatt a további fejlesztéseket lelőttékinkább a kamionok piacára összpontosítanak. Ez a Nikkei által megszólaltatott szakértők szerint bölcsebb stratégia lehet: szerintük az üzemanyagcella jövője nem elsősorban a személyautózás; a technológiának több értelme van olyan nagyobb energiaigényű szektorokban, ahol az elektromos akkumulátorok jelenleg nem képesek elegendő energiát tárolni, vagy a nagy és konstans energiaigény miatt a megújulók alkalmazása nem jelent megnyugtató megoldást.

Ilyenek például a nagy távolságot futó teherautók és hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet, munkagépek vagy vonatok. A Toshiba, amely az as évek óta foglalkozik üzemanyagcellák kutatásával, például elsősorban vasúti és hajózási felhasználásra szánja fejlesztés alatt álló üzemanyagcelláit, ahol az akkumulátoros megoldás nem jön szóba a nagyon alacsony energiasűrűsége miatt.

Vasúti projektekre máshol is van példa, az Alstom hidrogéncellás vonatja Ausztriában már üzembe is állt, Zillertalban pedig egy rövidebb turisztikai vasútvonalat alakítottak hidrogénmeghajtásúra.

A Komatsu hidrogéncellás bányászati munkagépeket fejleszthogy kiváltsa a nagyrészt dízelüzemű dömpereket, a tervek szerint ezek ra kerülhetnek piacra. A Toyota pedig az olimpián is reklámozta Sora nevű, hidrogéncellás buszait, amelyeket óta sorozatgyártanak. Kínai koprodukcióban bevetik majd a buszt a es pekingi téli olimpián is, ott a tokiói száz helyett már ezer darab fogja szállítani a résztvevőket — ami azt is jelzi, hogy a japán gyártók számára a külpiaci lehetőségek legalább olyan fontosak lesznek a hidrogénes fejlesztésekben, mint a hazai politikai támogatás.

Szintén nagy eredményeket várnak a hidrogéntől az acélgyártás területén. A japán gazdasági minisztérium például jelentős összegekkel támogatja, hogy a helyi acélipar tól hidrogénenergiával fűtse a kohókat, valamint átálljon a vasércből közvetlen fémkiválasztást lehetővé tevő technológiákra, amelyek energiatakarékosabbak, és csökkentik a folyamat károsanyag-kibocsátását.

A technológiákat nem csak belföldön tervezik alkalmazni, a Mitsubishi éppen Ausztriában épít szén-dioxid-kibocsátás-mentes acélművet. De felmerült a hidrogén használata erőművekben is, nemrég a Fudzsi lábánál hozták létre Japán első, hidrogénnel működő erőművét.

Jövőkép nélkül Jövőkép, hogyan lehetne javítani

Nagy előnye a technológiának, hogy a teljes termelési rendszer átalakítása nélkül képes kiváltani az eredetileg földgáz, olaj vagy széntüzelésűre tervezett infrastruktúrát. Ugyanakkor a dolog léptékét jelzi, hogy a japán erőmű egyelőre kilowattos kapacitással fut majd, ez a becslések szerint helyi háztartásnak elegendő. Ez is import A technológiai korlátok mellett sokan azt is megkérdőjelezik, hogy rövid távon a hidrogén megoldást jelent-e a japán energiarendszer két fő problémájára, a külső függőségre és a magas üvegházhatású gáz-kibocsátásra.

A jelenlegi állás szerint a hidrogént importálni tervezik, azaz az energiafüggetlenséghez nem járul hozzá a módszer.

látás hátsó idegek

Bár a hidrogént akár vízből is elő lehet állítani, a vízbontás jóval nagyobb energiabefektetést igényel, mint amennyit az üzemanyagcellából ki lehet utána nyerni. A hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet hatékonyságát ugyan számos módszerrel próbálják látáslátás 3, azonban ma egyedül a más ipari folyamatok melléktermékeként létrejött hidrogén ára versenyképes.

Azaz jó áron jellemzően a műtrágyagyártás, a finomítás és a metanolgyártáshoz köthető hidrogént lehet beszerezni, ilyen források pedig elsősorban a tengerentúlon vannak. Az importot a szállítás körülményessége is nehezíti, bár itt is halad az innováció.

hogy mennyire jó a látás

A Kawasaki nemrég vízre bocsátotta a világ első hidrogén-tankerét, amely mínusz fokon képes szállítani a cseppfolyós hidrogént. A tervek szerint ra évi ezer tonnányi hidrogént fognak importálni vízi úton Ausztráliából, amely mennyiségből hárommillió hidrogéncellás autó tud elfutni, már ha az erősen konzervatív évi tízezer kilométeres távval számolunk.

A Chiyoda nevű mérnöki cég és a Mitsubishi-csoporthoz tartozó Nippon Yusen hajózási cég egy projektje a toluol nevű anyaggal akarja stabilizálni a hidrogént, hogy az könnyebben szállítható legyen. Állításuk szerint ez a módszer jóval kevésbé technológiaigényesebb, mint a cseppfolyós hidrogén előállítása, és a toluollal stabilizált hidrogén importja a jelenleg rendelkezésre álló vegyipari szállítóhajókkal is megoldható.

Cserébe a dolog nem valami méretgazdaságos: a Chiyoda Bruneiből három oda-vissza úttal tonna hidrogént importált. Bár ebből egy Toyota Mirait húszezerszer lehet megtankolni, egy olajtanker ennél nagyságrendekkel nagyobb energiaforrást képes mozgatni.

A másik probléma, hogy a két kiszemelt importforrás, Brunei és Ausztrália fosszilis energiahordozókból termeli a hidrogéntelőbbi földgázból, utóbbi barnakőszénből lignitből. Az ausztrál projektnek helyet adó Victoria állam azt ígéri, hogy idővel a lignitalapú hidrogéngyártás a kibocsátott szén-dioxid leválasztását és a Föld felszíne alatti tárolását lehetővé tevő technológiával párosul majd, ami csökkenti a környezetterhelését.

Ez utóbbit a zsargon kék hidrogénnek nevezi, a tisztán fosszilis hordozókból előállított verziót pedig szürke hidrogénnek.

sintsov asztal a szemvizsgálathoz

Zöldülnek Japán a megújuló energiával létrehozott zöld hidrogénnel is próbálkozik. Ez jelenleg a világ egyik legnagyobb hasonló létesítménye, bár egyelőre inkább kutatási szerepet tölt be. A projektben résztvevő egyik cég vezetője a Nikkeinek maga is arról beszélt, ha sikerül továbbfejleszteni a technológiát, akkor azt a Japánnál jobb napenergiatermelési adottságokkal rendelkező országokba exportálhatják, és onnan hozhatják be Japánba a megújuló energiával előállított hidrogént.

A Sumitomo nevű japán konglomerátum Ausztráliában tervez napelemes hidrogéngyárat telepítenimiután az országban jóval olcsóbb a napenergia, mint Japánban vagy akár Európában.

  1. Rövidlátás 3 hány dioptriát
  2. Hogyan lehetne vonzóbb és élhetőbb Óbuda?
  3. Fejleszteni a dinamikus látást
  4. Matolcsy: Miért is ne lehetne Szingapúr az új magyar jövőkép?
  5. Műtét a látásromlás leállítására
  6. Rövidlátás mínusz 6 hány sor
  7. Hogyan lehet javítani a myopiás látást

Szintén részben az ausztrál napenergiától, részben a vízbontás hatékonyságának javításától remél áttörést az Eneos és a Chiyoda, a terveik szerint ra a jelenlegi költségszint harmadáért tudnak majd zöld hidrogént előállítani és importálni. Júliusban pedig egy további japán cég, a Marubeni jelentette be, hogy 30 ausztrál napenergia-erőművet épít vízbontás céljából. Hollandiában ezzel szemben szélenergiával működő hidrogéngyárat terveznek, amelynek további előnye, hogy ott a jelenleg földgázt szállító vezetékrendszeren lehetne eljuttatni a hidrogént az ipari felhasználókhoz.

Egy másik irány az egy nitrogénből és három hidrogénatomból álló ammónia felhasználása, amely technológiát korábbi cikkünk mutatta be.

jó látásfordítás

A TEPCO és a Csúbú áramszolgáltatók közös cége, a Jera Malajziában, a Petronas állami olajcéggel együttműködésben akar ammóniából hidrogént kinyerni, a folyamatot a megállapodás szerint vízenergiával működtetnék.

A távlati terv, hogy a Jera jelenlegi szén- és földgázalapú hőerőműveit a jövőben vízbontásból és ammóniából származó hidrogénnel hajtsák. Ezek a tervek azért is jelentősek, mert a cég a teljes Japán szén-dioxid-kibocsátás tizedéért felel.

Témakörök | ÚJ JÖVŐKÉP MNB Tanulmányi verseny

Az egyetlen bökkenő, hogy jelenleg az ammónia fajlagos költsége 50 százalékkal magasabb a szénnél, dacára annak, hogy utóbbi ára is jelentősen megugrott. Egy harmadik módszerrel próbálkozik a Modec nevű, alapból oljafúró-platformok gyártásával foglalkozó vállalat, amely szerint a hidrogénhez részben természetes úton is hozzá lehet jutni.

A vállalat a tengerek mélyén nagy mennyiségben jelenlévő metán-hidrátból akar hidrogént és ammóniát kinyerni: a terv szerint a fúrásokkal megbontott, felszínre törő metán-hidrátot egy úszó üzemben helyben metángázzá alakítanák, és egy víz alatti vezetéken keresztül küldenék a szárazföldi finomítókba, ahol hidrogén készülne belőle.

A prototípus már elkészült, a tesztek idén indulnak Hokkaidó partjainál. Árcsökkenésre van szükség Hogy a nirvána még messze van, azt jelzi, hogy a japán gazdasági minisztérium szerint ahhoz, hogy az üzemanyagcellás megoldások ára versenyképes legyen, a hidrogén köbméterenkénti árának 20 jen körülre kell csökkennie — most az ár ennek ötszöröse.

A rövid távú cél, hogy ra lehozzák az árat a köbméterenkénti 30 jenes szintre, amihez a belföldi piacot évi millió tonnára kellene növelni.

Az ambíciók mértékét jelzi, hogy jelenleg a teljes globális hidrogéntermelés évi millió tonna, ezt szinte teljes egészében a fent említett ipari felhasználások teszik ki. A japán tervek megbízhatósága egyéb okokból is megkérdőjelezhető. A kormány például nemrég bejelentette, hogy ig a as szinthez képest 46 százalékkal tervezi csökkenteni az ország szén-dioxid-kibocsátását.

A bejelentést megelőzően a japán sajtó szerint lázas munka folyt a különböző minisztériumokban hogyan lehetne javítani a rövid távú jövőképet maximális, politikailag és gazdaságilag vállalható célszám kiszámolása végett. Ám Koizumi Sintaró környezetvédelmi miniszter elismertea végső szám nem így jött ki, hanem úgy, hogy jelenésként felsejlett előtte a os szám, és az nagyon megtetszett neki.

Hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét,

Bár az új szénerőművek építésével felhagynak Japánban, a — meglehetősen magas — hatékonysági mutatókat elérő szénerőművek on túl is működhetnek majd az aktuális tervek szerint, miközben a fejlett világ többi részén a széntüzelés egyre vállalhatatlanabb.

Az ország emellett az utóbbi időben azért is sok bírálatot kapott, amiért külföldi szénerőművek építésére is nyújt kedvezményes hiteleket — bár az ígéret szerint itt is igyekeznek valamiféle hatékonysági korlátot szabni. Ez jelzi, hogy a szigetországban gyors és jelentős energetikai változásokra lenne szükség. Ugyanakkor a hidrogénszkeptikusok szerint a kihívás mérete miatt rövid távon érdemesebb lenne a már meglévő, üzleti szempontból is hatékony megújuló technológiákhoz nyúlni.

Nagyon jó módszereink vannak, amelyekkel gyorsan lehet csökkenteni az áramtermelés szén-dioxid-kibocsátását.

Japán az olimpia farvizén meghirdette a hidrogénenergia-alapú társadalom jövőképét

A megújuló energiaforrások bővítésére kellene összpontosítani — mondta a Nikkeinek Llewelyn Hughes, az Ausztrál Nemzeti Egyetem oktatója. Ettől függetlenül Japán nincs egyedül a hidrogénvonaton. Dél-Korea ig szintén ezer hidrogéncellás járművet és töltőállomást akar, a Magyarországon akkumulátorokat gyártó SK és a Hyundai együtt 40 milliárd dollár értékű hidrogénberuházásokat tervez.

Kína ig egymillió hidrogénhajtású autóval és re ezer töltőállomással terveza tervek szerint eddigre a teljes energiafelhasználás 5 százalékáért fog felelni a hidrogén — az ennek érdekében folyósított állami támogatásokra pedig külföldi cégek is rárepültek, a Hyundai például Kínában létesít üzemanyagcella-üzemet. A német kormány tavaly 7 milliárd eurót tett félre a hidrogénenergia támogatására. Az Európai Unió szintén tavaly publikálta hidrogénstratégiáját, amely szerint ig 6, ig 40 gigawatt energiát tervez fordítani vízbontásra.

Ez a technológia fejlődését illetően minden bizonnyal jótékony hatással jár majd, bár Japánban olyan hangok is vannak, amelyek az ország hidrogénkutatási elsőségét féltik a külföldi konkurenciától.