Glaukóma, azaz zöldhályog – minden, amit tudnia kell a vakság kialakulásának második legfőbb okáról

Hogyan veszítheti el az ember a szemét, A vakok újra látni fognak – ezzel lett a világ egyik legfontosabb tudósa a magyar biológus

Szóval vannak hasznos vírusok? A mi vírusaink nem okoznak betegséget, nem is képesek szaporodni, és nem is nevezhetők vírusnak már, mert mindent kiszedünk belőlük, ami azzá tette őket. Ami vírus mivoltukból megmarad, hogy könnyen be tudnak jutni a sejtekbe, és pont ezért használjuk őket — hasznos genetikai információt juttatunk be velük a célzott sejtekbe. Vagyis vektorok. Más vektorok is vannak, de messze a vírusok teszik a dolgukat a legjobb hatásfokkal.

A génterápiák nagy részében adeno asszociált vírusokat használnak vektorként. Ez teljesen biztonságos, és látás támogatás már képesek vagyunk arra, hogy tetszőlegesen átírjuk a vírus DNS-ét olyan szakaszokra, amelyek az adott génterápiához kellenek. Az esetünkben ahhoz, hogy az emberi retinának azokat a sejtjeit, amelyek nem fényérzékenyek, az új genetikai információval fényérzékennyé tegyük, és ezzel helyreállítsuk a látást.

Több forrás áramlik a biotechnológiába, a befektetők most úgy gondolják, érdemes a terápiákba fektetni. Nemcsak nálunk, hanem általában a terápiák kutatásában. Ennek egyszerű oka van: a klinikai vizsgálatok iszonyatosan drágák, még egy kisebb betegség esetén is millió dollárt emésztenek fel.

Talán most elindulhat egy nagy társadalmi vita arról, hogy mire érdemes az emberiségnek költeni a pénzt: az orvostudományra, esetleg nagy autókra és látványos videójátékokra.

Ha valakit rákkal diagnosztizálnak, belátható közelségbe kerül a halálhoz, és az ijedtség kutatási pénzt hoz.

A vakok újra látni fognak – ezzel lett a világ egyik legfontosabb tudósa a magyar biológus

Amikor viszont azt mondjuk, hogy a mai középkorúak harmada 80 éves korára látássérült hogyan veszítheti el az ember a szemét, kevésbé, hiszen hol van az még? A politikusok és a befektetők arra költenek, ami azonnali veszély, ami 30 év múlva lesz, azzal foglalkozzon más. Látjuk, milyen felkészületlenül érte az emberiséget a koronavírus, beleértve az olyan gazdag országokat is, mint Svájc — pedig sok epidemiológus mondta, hogy bármikor jöhet egy ilyen járvány.

a látás fontossága a mentális fejlődésben

Nő a várható élettartam, de életük utolsó szakaszát sokan valamilyen degeneratív neurológiai betegség hatása alatt töltik el. Az agy óriási, sok mindent nem értünk a működéséből, és nehéz kutatni, mivel sok jelenséget csak az emberi agyon tudunk vizsgálni, állatmodelleken nem. A szem esetében még viszonylag szerencsések vagyunk, hiszen abba legalább be tudunk szúrni dolgokat.

Cukorbetegségből vakság: egyre több magyar veszti el látását - EgészségKalauz Hogyan veszti el az ember a szemét.

A gyógyszergyárak húzódoznak pedig az olyan betegségektől, ahol nem tudnak öt éven belül eredményt felmutatni, hiszen a befektetőik ezt elvárják, és folyó kutatásaikat is csak a bevételeikből tudják finanszírozni. Ezért az időskori, degeneratív betegségek kutatását az nagy részben az államoknak kell az adófizetők pénzéből finanszírozni.

Hogyan veszítheti el az ember a szemét

Minket azonban nem a svájci állam, hanem egy svájci kanton, Bázel város kantonja támogat, a Bázeli Egyetemmel és a Novartis gyógyszercéggel együtt. Ezenkívül állami tudományos grantekbol és tehetős magánemberektől is sok forrást kapunk. Kivételezett helyzetben vagyunk — talán négy hasonló méretű intézet van a világon, amelyik a szem betegségeire keres terápiát, és a miénk a legjobban támogatott.

Fotó: Friedrun Reinhold — Személy szerint hogy kötött ki ezen a területen? Az orvosi egyetemre jártam, mellette matematikát tanultam, a szemészet nem is érdekelt.

Glaukóma, azaz zöldhályog – minden, amit tudnia kell a vakság kialakulásának második legfőbb okáról

Édesapám, Roska Tamás villamosmérnök, informatikus volt, chipeket tervezett, és őt viszont érdekelte a mesterséges látás. A Berkeley Egyetemen dolgozó fiziológus, Frank Werblin modellezni szerette volna a retinát, ezért kereste fel apámat.

Egy vacsorán én is találkoztam vele, így kerültem a látástudományba. Ez az irány már a múlté? Túl drága volt, és lettek egyszerűbb megoldások.

a látás javul, amikor

Egy egész elektronikát betenni a szembe sokkal bonyolultabb, mint egy szerkesztett vírust beinjektálni. Ráadásul az emberek nem nagyon szeretnek elektronikát építeni a szemükbe. Édesapámtól tanultam a matematikát, és nagyon szerettem, az orvosi egyetemen viszont annyira nem használtam, hogy úgy éreztem, elfelejtek gondolkozni. Nagyon szerettem, de ott tanulni kellett, nem valamit bizonyítani vagy mélyen megérteni. Én emellett minden reggel valamilyen bizonyítással kezdek, mert ez beindítja az agyamat.

Ez olyan, mint a reggeli futás. Ha dekoncentrált vagyok, és elkezdek matekozni, az agyam átkattan egy olyan gondolkodásmódra, aminek szemész sebész veszem a napi munka folyamán.

Kétségkívül ez a legismertebb munkánk, hiszen a területnek mi raktuk le az alapjait. Tizenöt éve kezdtünk el dolgozni azon, hogy kifejlesszünk egy technológiasort, amivel eljuthatunk oda, hogy nem fényérzékeny sejttípusokat fényérzékennyé tegyünk, és remélhetőleg egy teljesen vak emberbe vissza tudjunk hozni valamiféle látást.

Tizenöt éve ennek a sornak egyetlen eleme sem állt rendelkezésre: nem volt vírus, amivel be lehetett vinni a sejtbe az új genetikai információt, nem tudtuk kellő mélységben tanulmányozni az emberi retinát, és így tovább.

  1. Ha kissé romlott a látása
  2. Hogyan veszítheti el az ember a szemét Így karácsonyozik a lány, aki nem termel szemetet hentesek orvos a látásról Szóval vannak hasznos vírusok?
  3. Fókuszban a szemed fénye - A látás világnapja - Hogyan veszti el az ember a szemét
  4. Látás 5 14 évesen
  5. Glaukóma, azaz zöldhályog – minden, amit tudnia kell a vakság kialakulásának második legfőbb okáról
  6. A glaukóma egy súlyos, a szemnyomást érintő szembetegség.
  7. Hogyan veszítheti el az ember a szemét. Látása elmosódott a szélek körül
  8. Hogyan veszítheti el az ember a szemét Hogyan veszítheti el az ember a szemét Căutaţi textul integral al cărţilor Găsiţi cartea perfectă ce serveşte scopurilor dvs.

Ezeket mind meg kellett oldani, és az utóbbi két évben jutottunk el a klinikai kísérletekig. Azóta Japántól Franciaországon át Amerikáig beindult a látás-visszaállító génterápia. Most már talán kijelenthetjük, hogy komolyan veszik. Sőt, aligha van magyar ember a világon, akit ennyire komolyan vesznek. Roska Botond előad a Körber-díj hamburgi városházán rendezett átadóján De milyen vakságok vannak egyáltalán?

Utóbbi nehezebb dió: a zöldhályog vagy az időskori makuladegeneráció esetében ma még csak ötleteink vannak, hogy hogyan tudnánk segíteni. A teljes vakság esetében előrébb járunk.

Hogyan veszítheti el az ember a szemét,

Ennek alapvetően két típusa van. Az elsőnél megvan a látóideg, a szem össze van kötve az aggyal. Itt zajlanak a klinikai kísérletek, ezen a héten adtunk be egy cikket az első betegekről. A második esetben, amikor elsorvadt a látóideg, még nem tartunk itt.

Dolgozunk rajta, de az alkalmazástól még messzebb vagyunk. Viszont legalább már tudjuk, mit kellene csinálni. Hogyan tud egy ilyen ember agya képi információt feldolgozni, amikor még sohasem tapasztalt ilyet? Úgy tűnik, hogy a veleszületett vakok agya is megbirkózik az új típusú ingerrel. Kínában találkoztam olyan, örökletes szürkehályoggal született kislánnyal, akinek 10 évesen cserélték ki a szemlencséjét a fejlett országokban ez rutineljárásakkor látott először életében.

Egy héten belül már tudott segítség nélkül közlekedni, tehát van remény rá, hogy a mi módszerünk is tud segíteni a vakon született embereken. Vannak statisztikák, de megbízhatatlanok.

Országról országra mások a diagnosztikai kritériumok.

Tomi és a hóember - Tomi mesék

Viszont tudjuk, hogy egyre többet, mivel az átlagéletkor növekedésével egyre gyakoribb az időskori vakság. Kimutatták, hogy aki mediterrán étrenden él, azoknál masszívan csökken az időskori makuladegeneráció kialakulásának esélye. Az erős rövidlátás pedig időskori makuladegenerációhoz, zöldhályoghoz és retinaleváláshoz vezet. A megismerés, felfedezés vágya, vagy hogy segítsen a vakokon? A kutatás első évében nem érdekelt a gyógyítás. Érteni akartam, hogy működik az agy, azon belül is a retina, mivel az tűnt az agy leginkább megérthető részének.

Miután úgy éreztem, hogy értek valamit a retina működéséből, elkezdtem gondolkodni rajta, mi lenne, ha vírusokat használnánk a látás helyreállítására.

dohányzás és a látás

Ezért mentem a Harvardra: kitanulni a virológiát. Amikor a virológiában és a molekuláris biológiában is biztonsággal mozogtam, a kettőt kombinálni akartam a saját laboromban, hogy a vak retinát látóvá tegyem — de elsősorban azért, mert újdonság volt, és érdekelt, meg tudom-e csinálni. Csak ezután találkoztam egy párizsi szemész barátommal, aki bevezetett a szemészet trükkjeibe.

Sok vak emberrel találkoztam, és közel kerültem hozzájuk — és ők is hozzám, mivel én voltam az, aki a legtöbbet foglalkozott a retinával. Ekkor kezdett motiválni, hogyan segítsünk rajtuk, és arra tettem fel az életemet, hogy az alapkutatást hogyan lehet terápiára átfordítani. Szeretem, ha a munkának mérhető eredménye van.

Egy tudományos publikáció is az, de az, hogy ha egy ember újra lát, talán még inkább kézzelfogható. A transzláció, vagyis az alapkutatás alkalmazott kutatásba való átvitelének felelőse az intézetben Bence György a Harvardról, és az intézet operációs igazgatója is magyar, Szikra Tamás.

Három magyar kutatóhellyel is együttműködünk. Régóta együtt dolgozom Rózsa Balázzsal, aki kiváló agykutató, és az általa felépített Femtonics Kft. Szoros a kapcsolat Szabó Arnolddal, aki anatómus a Semmelweis Egyetemen, és felfedezte, hogyan lehet az emberi retinát életben tartani hosszú ideig, akár hónapokig a halál után, ami kulcsfontosságú a tanulmányozásához.

De én tudatosan távoltartottam magam ettől, nem is nyilatkozom róla, mivel nem élek benne, nem látok rá, és nagyon nem szeretek olyan dolgokról véleményt nyilvánítani, amelyekben nem vagyok teljesen otthon. Hallottam, hogy vita folyt az alap- és hogyan veszítheti el az ember a szemét kutatás helyes arányáról — erről mindenhol vita folyik, de nem tudom, hogy a magyarországi mennyire volt más jellegű. Néha azért még előveszi a csellót?

Hogyan veszti el az ember a szemét. Milyen vizsgálatokra számíthat?

Viszont lényegében hétfő reggeltől vasárnap éjszakáig dolgozom, ezért sok időm nem jut rá. Ezt mennyire tapasztalja? Az agy nagyon rugalmas szerv, a vak emberek látókérge elkezd más funkciókat ellátni, például a hallásban részt venni, így a vakok hallása elképzelhető, hogy fejlettebb. Akkor választ kaphatunk erre is. Nyitókép: Friedrun Reinhold Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el.