Jövőkép a jogokról,

Egyértelműen civil oldalról, de a mindenkori kormányzati közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés első, kézzelfogható eredménye. A Civil Jövőkép célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről, felvesse a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására.

A koncepció alább letölthető. Elméleti kérdések 1. Mit vizsgál a Civil Jövőkép?

ALDI - Nemzetközi CR Stratégia

A tanulmány a hatályos —ös magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Áttekintést ad a civil non­profit szektor jogszabályi környezetéről, felveti a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat.

Mi volt a Civil Jövőkép megírásának alapvető célja?

Célja, hogy az a látás bioregulátorai és gyakorlat áttekintése alapján alternatívákat mutasson fel a civil nonprofit szféra problémáinak megválaszolására. Miért éppen ezt használjuk? Amikor a társadalmi szervezeteken, a nem-állami szervezetek fogalomkörén belül akarunk egyes szervezeteket megkülönböztetni az állami kötődésűektől, a civil szervezet kifejezést használjuk.

Emellett elterjedt a nonprofit szervezetekből álló nonprofit szektor fogalma, mint az állami és az üzleti szektor mellett a társadalom harmadik meghatározó, intézményesült szektorának elnevezése is. A két fogalom együttes használatával alakul ki a civil társadalom szervezeteinek összessége, a civil nonprofit szektor fogalma, mely tehát a civil társadalomnál szűkebb, de kézzelfoghatóbb kategória.

Fenntartható vállalat

A civil szektor rendelkezik-e olyan jogosítványokkal, melyek lehetővé teszik a kezdeményezés legfelsőbb döntéshozói kör elé terjesztését? Ez egy civil oldalról érkező, de a mindenkori kormányzati-közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés. Hisszük, hogy a civil nonprofit szektor tizenöt éves fejlődése után kellően érett és felkészült arra, hogy ilyen szintű stratégiai tervvel álljon elő, önállóan megfogalmazott jövőképet alkosson és a kormányzat elé vigye azt.

A négy alkotmányterv összehasonlítása jól mutatja a négy párt radikálisan eltérő elképzeléseit Magyarország jövőjéről. A lakhatáshoz való jog az egyetlen, alapvető jogokkal kapcsolatos alkotmányváltoztatási kérdés, amelyben egyetértenek az egyes pártok. A négy alkotmányterv összehasonlítása jól mutatja a négy párt radikálisan eltérő elképzeléseit Magyarország jövőjéről — áll a Policy Solutions háttérelemezésében. A Policy Solutions elemzése alapján a négy alkotmánytervezet közül egyedül a Fideszé viszonyul engesztelhetetlenül kritikusan a hatályban lévő Alkotmányhoz. Az MSZP és az LMP viszonya hez gyökeresen más, mint a Fideszé: a két ellenzéki párt fő helyen rögzítené a rendszerváltás jogállami eredményeit.

Milyen nonprofit szerveteket nem vizsgál a Civil Jövőkép, és mi ennek az oka? A szakszervezetek, pártok, egyházak, szövetkezetek ésmás önkéntes alapon szerveződő formák ún. Civil szervezet-e a közhasznú társaság? A tanulmány megközelítése alapján a költségvetési szerv által alapított nonprofit szervezetek, azaz közalapítványok, köztestületek, állami alapítású kht-k sokkal inkább költségvetési szervnek minősülnek mint civilnek.

A magánalapítású kht-k azonban az egyesülési jövőkép a jogokról társulási szabadság kifejezését jelentik, közhasznú tevékenység c éljából alakulnak, s ezért civil szervezetnek minősíthetők. A kérdésre azonban csak a civil szervezet működésének, tevékenységeinek vizsgálata adhat választ.

Milyen alapokra épít a Civil Jövőkép? Hasonló kezdeményezések már voltak, melyek eredményeit a tanulmány igyekezett beépíteni az anyagba: civil oldalról elsősorban a Nonprofit Szektor Analízis projekt kutatási eredményeit, állami oldalról pedig az Igazságügyi Minisztérium vagy a Miniszterelnöki Hivatal megismert terveit.

A koncepció alkotásakor a nemzetközi jog szintjén érvényesülő normákra, a nemzetközileg elfogadott gyakorlatra és pozitív mintákra, a civil szervezetek működésével és létrehozásával kapcsolatos szabályozási és jogalkalmazói problémákra egyaránt támaszkodtunk. Mindezek figyelembevételével fő célunk egy független és fenntartható civil nonprofit modell körvonalazása volt. Mi a Civil Jövőkép kapcsolata a jelenlegi magyar szabályozással?

A Civil Jövőkép koncepció a mai magyar nonprofit jogi sza­bályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki, és nem az egyes jogszabályok elemzésére szorítkozik. Ehelyett: a Civil Jövőkép nem kizárólag a civil szférát érintő egyes jogszabályok elemzésére szorítkozik.

A reformkoncepció a magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Milyen nemzetközi dokumentumokon, elveken alapul a Civil Jövőkép?

A civil társadalom nem intézményesült cselekvéseit az ún.

A civil szervezetek is elsősorban e szabadságjogok által meghatározottak. A fenti elvekről, illetve azok megvalósulásáról a következő dokumentumok rendelkeznek: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Aarhusi konvenció Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról Mi, a nép: civil társadalom, az ENSZ és globális kormányzás A Kiváló Személyiségek Bizottságának a jelentése jövőkép a jogokról ENSZ és a civil társadalom kapcsolatáról Milyen a Civil Jövőkép kapcsolata az Európai Unió tagországainak jelenlegi gyakorlatával és szabályozásával?

A koncepció megalkotásakor figyelembe vettük, hogy jelenleg az Európai Unió országaiban sokféle civil nonprofit szektor működik. Történeti hagyományoktól, jogrendszertől, kulturális és politikai tényezőktől függően eltérőek a civil szervezeti formák, azok jogosítványai és kötelezettségei, a szervezeteknek és adományozóiknak juttatott kedvezmények mértéke.

Alapvető jogok

Az európai uniós szabályozás több területét is áttekintettük, az Top 5 a látáshoz Tanács és az Európai Látásvizsgálat mozhaisk anyagait, határozatait és az Unió alkotmányos szerződéstervezetét is. Milyen hatása van Magyarország uniós csatlakozásnak a civil nonprofit szektor jogi szabályozására?

Magyarország uniós csatlakozását megelőzően megkezdődött a tagállamok és az Európai Unió nyilalló fejfájás fejtetőn összeegyeztetését jelentő jogharmonizációs folyamat. A jogharmonizácoiós folyamat részeként a hazai civil nonprofit szektor jogi szabályozását is — az eltérő jogi szabályozás megszüntetése érdekében — az Európai Unió meglévő szabályrendszeréhez igazították.

A civil jogi szabályozásnak a jövőben is teljes összhangban kell lennie az uniós normákkal.

Edited lives - Bioethical visions?

Készülnek-e majd jogszabályok is a stratégiai anyagból? Éppen ezért minden rendelkezésünkre álló jövőkép a jogokról támogatjuk és támogatni fogjuk az abban foglaltak megvalósítását, jövőkép a jogokról tudjuk, hogy egy adott változtatás végig-vitelekor hosszú átfutásra kell számítani. Mekkora eséllyel fogadja el a Civil Jövőkép anyagot a kormány? Az előzetes egyeztetések során a kormányzati és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték a civil szféra kezdeményezését. A pártok civil szakértői elismerésüket fejezték ki a szerkesztőknek az egységes, átfogó civil koncepció összeállításáért, a tervezet elfogadása érdekében támogatásukról biztosították a szerkesztőbizottságot.

A Civil Jövőkép célja, hogy egységesítse a civil nonprofit szektor jogi szabályozását, azonban a koncepció megállapításai értelmében nem egy kódexben, hanem külön jogszabályokban, illetve egy új alapítványi törvény keretében, fokozatosan érdemes megvalósítani a civil szférára vonatkozó javaslatokat. Bővebben ld. Ki finanszírozta ezt a kutatást? A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alapból az Ökotárs Alapítvány jelentős támogatást nyert el, mely finanszírozta a koncepció kidolgozását, és lehetővé teszi egy három­éves, átfogó stratégia végigvitelét.

Mi a támogatás és mi a kiszerződés közötti különbség? A támogatás esetében az állam egy általa megvalósítani kívánt állami politika kivitelezéséhez keres megvalósítókat, akik képesek a kívánt programot véghezvinni. A kiszerződés ezzel szemben nem állami programot, hanem közszolgáltatást finanszíroz.

1. Karma és gyenge látás
2. Emberi jogok: Támogatjuk és erősítjük az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint az élet- és munkakörülmények javítása mellett a termelési láncunk mentén.

Ebben az esetben nem jövőkép a jogokról program- vagy projektcél adott, hanem egy szolgáltatási szükséglet, melyet az adott jövőkép a jogokról el kell látni. Segíthető-e jogi eszközökkel pl. A civil szervezetek nem demokratikus választás révén jöttek létre, így nem tarthatnak alanyi jogon igényt közpénzekre. Ennek alapján átláthatósági és elszámoltathatósági kritériumoknak, szabályoknak kell megfelelniük, melyek a támogatás mértékétől függően változhatnak — ilyenek pl.

Miért kell egyesület alapításához legalább 10 fő? Miért lenne jobb, ha akár három ember alapíthatna már egyesületet? Az egyesülési jogról szóló Több ok szól a kötelező minimális létszám csökkentése mellett: egyrészről kistelepüléseken ahol nehéz egy — esetlegesen ellentmondásos megítélésű — társadalmi probléma kezelésére létrehozandó egyesülethez a szükséges létszámú alapító tagot megtalálni segítené a társadalmi önszerveződést, másrészről könnyebbé tenné a már létező szervezetek működését figyelemmel jövőkép a jogokról a bírósági gyakorlatra, mely szerint a társadalmi szervezet tagjának jogait írásbeli meghatalmazás alapján más nem gyakorolhatja.

Elegendő-e egy három-négy fős szervezet komoly célok elérésére, társadalmi igény megjelenítésére, illetve döntéshozó és ellenőrző szerveik működtetésére?

A Civil Jövőkép következtetései szerint aktív, lelkes polgár munkája elégséges lehet az általuk felvállalt cél megvalósításához, valamint a szervezet működtetéséhez. Miért kellene jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet alapítására is lehetőséget adni?

A cél valójában az lenne, hogy rugalmasabb szervezeti keretek között, kevesebb adminisztrációs és pénzügyi teherrel alakulhasson és működhessen ún. Jogi személyiség nélküli szervezet milyen jogi felelősséggel rendelkezne, illetve pályázhatna-e forrásokra? Lehetne, illetve kellene bankszámlát nyitnia?

• Hamis mínusz látás
• Hyperopia látás-helyreállítási gyakorlat

Vállalkozási tevékenységet végezhetne-e? A jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget ún. A jogalkotónak kell tehát törvényi szinten szabályoznia ezt a szervezeti formát és egyben meghatároznia működésének főbb szabályait.

A Civil Jövőkép javaslata szerint a civil társaság képviselője egy személyben lenne felelős a szervezet tevékenységéért. Üzletszerű gazdasági tevékenységet, vállalkozási tevékenységet nem végezhetne, de gazdálkodásnak, gazdasági forgalomnak, költségvetéssel szemben kötelezettségvállalásnak és elszámolásnak az alapszabálya szerinti működési körben éppúgy alanya lehetne, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező más jogalanyok így pl.

Ebben a formában értelmezhetetlen. A mondanivaló lényege nem derül ki. Miért fontos, hogy Magyarország is csatlakozzon a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Jogi Személyiségét Elismerő szóló európai egyezményhez? Az európai uniós csatlakozással kiemelt problémává vált, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem áll rendelkezésre olyan szervezeti forma, mely lehetővé tenné a külföldön bejegyzett civil szervezet magyarországi tagszervezetének létrehozását.

Jövőkép a jogokról egyezményhez csatlakozott országok elismerik egy másik szerződő állam által jogi személyként elismert szervezet jogi személyiségét, amennyiben ezen szervezet megfelelnek az egyezményben felsorolt nonprofit és közhasznú jellegüket garantáló — feltételeknek. Miért nem lehetnek kiskorúak egyesületi alapítók? A kiskorú vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselője közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, melyre jogszabály feljogosítja. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges. A gyakorlatban a bíróságok nem jegyzik be a csak kiskorúak által alapított és vezetett szervezetet. Alapítványi Törvény 1.

Milyen módon lehetne a gyakorlati igényekhez közelíteni az alapítványi szabályozást? Problémát jelent továbbá az a helyzet, mely szerint a szervezet függésben van az alapítótól, ugyanakkor az alapító csak utólag, reaktívan tud élni jogosítványaival. Megoldást jelenthetne az alapító és a kezelő szerv jogosítványainak újradefiniálása során lehetővé tenni, hogy az alapító tevékenyen részt vehessen az alapítvány munkájában.

Széles körben alkalmazott szabály ugyanakkor, hogy azalapítás után a legfőbb döntéshozó szervvé a kezelő szerv válik. Viszonylag gyakran jelentkező probléma, hogy nagyszámú — pl.