Látás és észlelés. Percepció – a látás folyamatai
Tartalom
A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk.
Navigációs menü
Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé. Az idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról.
A percepció két fő részre bontható, az érzékelésre látás és észlelés az észlelésre, valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is.
Harth Érzékelés: az érzékszervekre ható külső ingerek energiájának hasznosítása. A ható ingerek lehetnek hullámtermészetűek fény- hanghullámmechanikai tapintásés kémiai szaglás, ízlelés jellegűek, melyek egymástól elkülönült, de nem elszigetelt jelek. Észlelés: integráció eredménye: biológiai, kognitív és szimbolikus folyamat.
Nem pusztán az ingerek feldolgozása, hanem a korábbi tapasztalatok felhasználása és az új észlelet beépítése ezek közé. A vizuális észlelet az aktuális érzékletből és az elraktározott emlékképekből tevődik össze.
Tartalomjegyzék
Az észlelés tanuláshoz kötött folyamat, és az emberi egyedfejlődés során fokozatosan kifejlődő képesség. Az ember észlelési világa elsősorban a vizuális és auditív látás és hallás ingerekre épül, ám egyének között is vannak különbségek.
Sekuler Figyelem A percepció tárgya — az ingerforrás esetünkben a látvány csak ritkán egységes és elszigetelt, rendszerint többféle inger együtthatása érvényesül. Az ingerek nem mind egyformán fontosak, a lényeges és az elhanyagolható részeket szelektáljuk: a figyelem megkülönbözteti az ingereket és a legérdekesebb részekre irányul.
Látás – Wikipédia
A figyelem felfogható úgy is, mint perceptuális előkészületi állapot, vagy a percepcióhoz szükséges éberségi szint fenntartása. A percepció és az arra adott válasz nem automatikus, gyakran erőfeszítést igényel. Perceptív általánosítás Bizonyos ingerminták felismerése és észlelése csak úgy lehetséges, ha rendelkezünk a perceptív általánosítás képességével, amit ugyancsak tanulási folyamat előz meg.
Az általánosítás különösen fontos a vizuális ingerek feldolgozásában, ez látás plusz csepp képi látás egyik alapfeltétele.
Egy objektumot nem csak akkor ismerünk fel, ha azt a maga valóságában, térben, jó megvilágításban, karnyújtásnyi távolságból látjuk, hanem azonosítani tudunk kétdimenziós képet, távoli tárgyakat, néhány jellemző látás és észlelés megrajzolt karikatúrát is.
Az agy a perceptív általánosítás képessége a vizuális ingerek hiányosságát pótolva, az alak fontos tulajdonságaitól elvonatkoztatva, és az asszociációkra támaszkodva hozza létre a képet.
Különösen könnyen tudunk emberi arcot látni, akkor is, ha nincs ott semmilyen arc. Mindenki tapasztalta már, hogy egy amorf, véletlenszerűen létrejött folt felhő, málló vakolat, árnyékelőbb-utóbb emberi arcot vagy alakot ölt.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Belelátunk valamit, és ez leggyakrabban emberi forma. Illúzió A látási percepció vizsgálatának egyik eszköze az illúzió.
SZEMTORNA AZ ÉLES LÁTÁSÉRT
A valóságos világ nem lehet önellentmondásban, de annak érzékelése igen.