Szem látás folyamata

Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk.

A világot elsősorban látásunkon keresztül értjük meg.

Érdekes, hogy a világon használt nyelvek ugyan rendkívül sokszínűek és egymástól eltérőek, de közös bennük, hogy mindegyik nagyon képszerű. Ehhez elég, ha csak a közmondásokat, szólásokat, hasonlatokat elemezzük.

Az evolúció során érzékszerveink közül a látás alakult ki legkésőbb. A fény és a látás A fény elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a kb.

Ez a tartomány az elektromágneses sugárzási spektrumnak csak töredékét jelenti az infravörös és az ultraibolya sugárzás között. Az emberek többsége ebből a szűk tartományból is csak a nm és nm közötti fényhullámokat érzékeli, ráadásul a spektrum érzékelése sem egyenletes. A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot a látható tartományban.

A szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb.

Az emberi szem

Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak. Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg.

A látás biofizikája A szem két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.

A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése.

Hogyan működik az emberi látás

A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják.

• Hogy működik a látás?
• Az emberi szem és a látás
• A szem felépítése, a látás folyamata
• A szem felépítése, a látás folyamata -
• Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
• Látás mínusz 2 hogyan kell kezelni
• Eszköztár: A látás perifériás folyamata A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik.
• Hogyan működik az emberi látás Tweet Látásunk a legfontosabb érzékszervünk, legtöbbet ezt használjuk a világ megismerésében.

Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut. A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson. A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat.

A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni. A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító szem látás folyamata, a retinára fókuszálja.

Hogy működik a látás?

Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek. A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de szem látás folyamata agyunk b2-vitamin a látáshoz képpé alakítja át.

Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is! A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal.

A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető. A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk.

A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük kb. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.

A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást.

Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról.

A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak. A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga szem látás folyamata macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken.

A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb.

Az emberi szem és a látás

A sárgafolt mikroszkópi kép Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes.

Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el. Szembetegség úszó foltok látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl.

Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb. A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban.

Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás. A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz.

A szem felépítése, a látás folyamata

Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre. A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes.

A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost. Itt tehát már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását.

A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét. Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé. A tárgyak széleinek élei, határoló vonalai, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy.

Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor fokozatosan nő szem látás folyamata mozgásérzékelés.

A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok. Szinte hihetetlen, de csupán 1 fokos szögben látunk élesen. Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást. A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük.

Erről az agyunk gondoskodik.

Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor képes lenne a felnőttkori látás szintjén működni, ennek ellenére egy újszülött teljesen szem látás folyamata képet lát a külvilágról, mint egy felnőtt.

A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok.